A világ legjobban fizetett kormányfője

Lee Hsien Loong 1952. február 10-én született Szingapúrban. Politikai karrierjét gyerekkora alapozta meg, hiszen sokat tanult apjától, a szintén miniszterelnök Lee Kuan Ju-tól, akit gyakran el is kísért a különböző politikai rendezvényekre. Miután Lee Hsien Loong Szingapúrban elvégezte az egyetemi előkészítőt, tanulmányait a cambridge-i Trinity College-ban folytatta, ahol matematikát és számítástechnikát tanult. Master diplomáját 1980-ban szerezte meg a Harvard University Kennedy School of Government Közigazgatás szakán.

Politikai pályafutását megelőzően figyelemre méltó katonai karriert futott be. 1971-ben csatlakozott a szingapúri hadsereghez, ahol olyan tehetségesnek bizonyult, hogy ő lett a legfiatalabb dandártábornok az ország történetében. Miután 1984-ben nyugállományba vonult, parlamenti képviselőként lépett a politika színterére. Miniszterelnök apja először államminiszterré nevezte ki, majd 1987-ban kereskedelmi és ipari miniszterré, valamint ún. második védelmi miniszterré léptette elő. Lí Kuan Ju utódja 1990-ben Goh Csok Tong lett, aki Lee Hsien Loong-ot nevezte ki miniszterelnök-helyettessé. Ezt követően karrierje tovább ívelt felfelé, hiszen 1998-ban kinevezték a Szingapúri Monetáris Hatóság elnökének, 2001-ben pedig pénzügyminiszternek. Pályafutásának csúcsát 2004 jelentette, amikor Goh lemondása után ő lett országának harmadik kormányfője.

Kormányzásának első időszakát főként jóléti intézkedései tették emlékezetessé. Első rendelkezései között szerepelt, hogy eltörölte a szombati munkanapot és bevezette az öt napos munkahetet. 2006 februárjában a parlament elé terjesztette azt az ún. Haladási Csomagot, melynek értelmében három hónappal később összesen mintegy 2,6 milliárd szingapúri dollárt, ún. bónuszpénzt osztottak szét a lakosság különböző rétegei között. Az ellenzék akkor élesen kritizálta a kormányt, mivel véleménye szerint a miniszterelnök ezzel a szavazatvásárló intézkedéssel készítette elő a májusi országgyűlési választásokat, melyet végül a Népi Akció Párt színeiben induló Lí nyert.

Lee Hsien Loong

Bár Lee életében meghatározó szerepe volt annak, hogy édesapja korábban Szingapúr miniszterelnöke volt, a legtöbb kritikát is épp emiatt kellett elszenvednie. Amikor apja lemondott a miniszterelnöki posztról és helyére Goh Csok Tong került, sokan azt állították, hogy Goh valójában csak előkészítette a helyet Lee számára. Ezt Lee Kuan Ju későbbi emlékiratában cáfolta és hangsúlyozta: fia saját érdemei alapján került a kormányfői pozícióba. Lee-t akkor is támadták, mikor feleségét, Ho Csinget a Temasek nevű állami befektetési hatóság elnökévé nevezték ki. Az ehhez hasonló vádak miatt Lí gyakran fordult a bírósághoz, és többek között olyan lapokkal szemben nyert pert mint az International Herald Tribune, a Bloomberg, a The Economist, vagy éppen a Financial Times. Sok vitát generált a miniszterelnök éves fizetése is, ami mintegy ötszöröse az amerikai elnök éves bérének és ezzel Lee a világ legjobban fizetett kormányfője. A vádakra Lee azzal válaszolt, hogy fizetésének egy részét jótékony célra fordítja.

Lee már kétszer volt házas, és négy gyermek édesapja. Első felesége, egy malajziai születésű orvos volt, aki 1982-ben szívrohamban halt meg, három héttel azt követően, hogy megszületett második közös gyermekük. Voltak, akik azt állították, hogy a miniszterelnök felesége valójában öngyilkos lett. Második feleségét, az üzletasszony Ho Csinget 1985-ben vette el. A miniszterelnöknek már egy súlyos betegséget is le kellett küzdenie, ugyanis 1992-ben limfómát diagnosztizáltak nála, de a 18 hetes kemoterápiának köszönhetően sikeresen felépült. A kormányfő szeret olvasni, sétálni, klasszikus zenét hallgatni, vagy éppen számítógépével foglalkozni. Kitűnően beszéli az angolt, a mandarin kínait, valamint a malájt, de tanult oroszul is.

Bár pályafutása során sok kritika érte, a legtöbben egyetértenek abban, hogy hozzáértéséhez és felkészültségéhez nem fér kétség, amit az ország fejlettsége és nemzetközi kapcsolatrendszere is bizonyít. Eddigi kormányzása alatt főként a versenyképes gazdaságra, az oktatás, valamint az infrastruktúra fejlesztésére és a szociális biztonságra helyezte a hangsúlyt. Külpolitikáját tekintve folyamatosan igyekszik fejleszteni a kapcsolatokat mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával.