2012. november 3., szombat

Kínai újév

Szingapúr lakossága sokrétű. Emiatt Szingapúrban a hívők száma is megosztott.
Vannak buddhisták, keresztények, muszlimok és hinduk.

Emiatt Szingapúrban ugyanúgy ünnep a kínai újév, mint az indiai Deepavali ünnepe.
Ünnep a keresztény karácsony is!

A kínaiak legfontosabb ünnepe a kínai újév, vagy holdújév.

A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: Chunjie, „tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Ha eljön az ideje, mind Kínában, mind a világ különböző pontjain található kínai kolóniákban napokra megáll az élet, mindenki az újévvel törődik, még az üzleti forgalom is leáll. Nincs ez másképp Magyarországon se, ahol az itt élő kínaiak – ha nem sikerül hazatérniük Kínába – igyekeznek úgy megünnepelni a jeles napokat, mintha otthon lennének.

A tavaszünnep időpontja – hasonlóan a mi húsvétunkhoz – évről évre változik, s még a kínaiak közül is kevesen vannak, akik pontosan tudják, hogy milyen elvek alapján.

Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket. 

A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál. Egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek,megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A legfontosabb – a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A takarítással azonban vigyázni kell: hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztán kell ragyognia, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni. Ha ugyanis valaki újév napján is söpörne, azzal biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból.

Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni s megszabadulni régi rongyaitól, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik.

Újév előestéje – amely egyszerre emlékeztet a mi szentesténkre és szilveszterünkre – az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat – kártyát, madzsongot – játszanak, beszélgetnek, illetve az utóbbi években leggyakrabban tévét néznek. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás – ez nem egyszerű zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjel.

Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – még a „négy” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (si). Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért aztán ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.

Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az összegnek páros számnakkell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít.

A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak – a holdújév a kínaiak számára valóban „piros betűs ünnep”. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.

A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „narancs”, az „arany” és az „édes” ugyanúgy hangzik (yam). Hasonló okból, mivel a „mandarin” és a „szerencse” kiejtése is megegyezik (kat), a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. Itt is ügyelni kell, hogy páros számban ajándékozzuk őket, egyébként nem hoznak szerencsét.

Mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, földimogyoróval is gyakran találkozunk az újévi asztalokon. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas”, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengerimoszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban tilos: a fehér a gyász színe! Előszertettel fogyasztanak az ünnep estéjén kínai töltött táskákat (jiaozi) is.

Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja. Ezután Kínában visszatérnek a hétköznapok, s gyakorlatilag a következő újévig – az állami ünnepeket kivéve – nincsenek szabadnappal járó hagyományos ünnepnapok, csak kisebb jelentőségű ünnepi alkalmak.












A világ legjobban fizetett kormányfője





Lee Hsien Loong 1952. február 10-én született Szingapúrban. Politikai karrierjét gyerekkora alapozta meg, hiszen sokat tanult apjától, a szintén miniszterelnök Lee Kuan Ju-tól, akit gyakran el is kísért a különböző politikai rendezvényekre. Miután Lee Hsien Loong Szingapúrban elvégezte az egyetemi előkészítőt, tanulmányait a cambridge-i Trinity College-ban folytatta, ahol matematikát és számítástechnikát tanult. Master diplomáját 1980-ban szerezte meg a Harvard University Kennedy School of Government Közigazgatás szakán.


Politikai pályafutását megelőzően figyelemre méltó katonai karriert futott be. 1971-ben csatlakozott a szingapúri hadsereghez, ahol olyan tehetségesnek bizonyult, hogy ő lett a legfiatalabb dandártábornok az ország történetében. Miután 1984-ben nyugállományba vonult, parlamenti képviselőként lépett a politika színterére. Miniszterelnök apja először államminiszterré nevezte ki, majd 1987-ban kereskedelmi és ipari miniszterré, valamint ún. második védelmi miniszterré léptette elő. Lí Kuan Ju utódja 1990-ben Goh Csok Tong lett, aki Lee Hsien Loong-ot nevezte ki miniszterelnök-helyettessé. Ezt követően karrierje tovább ívelt felfelé, hiszen 1998-ban kinevezték a Szingapúri Monetáris Hatóság elnökének, 2001-ben pedig pénzügyminiszternek. Pályafutásának csúcsát 2004 jelentette, amikor Goh lemondása után ő lett országának harmadik kormányfője.

Kormányzásának első időszakát főként jóléti intézkedései tették emlékezetessé. Első rendelkezései között szerepelt, hogy eltörölte a szombati munkanapot és bevezette az öt napos munkahetet. 2006 februárjában a parlament elé terjesztette azt az ún. Haladási Csomagot, melynek értelmében három hónappal később összesen mintegy 2,6 milliárd szingapúri dollárt, ún. bónuszpénzt osztottak szét a lakosság különböző rétegei között. Az ellenzék akkor élesen kritizálta a kormányt, mivel véleménye szerint a miniszterelnök ezzel a szavazatvásárló intézkedéssel készítette elő a májusi országgyűlési választásokat, melyet végül a Népi Akció Párt színeiben induló Lí nyert.

Lee Hsien Loong

Bár Lee életében meghatározó szerepe volt annak, hogy édesapja korábban Szingapúr miniszterelnöke volt, a legtöbb kritikát is épp emiatt kellett elszenvednie. Amikor apja lemondott a miniszterelnöki posztról és helyére Goh Csok Tong került, sokan azt állították, hogy Goh valójában csak előkészítette a helyet Lee számára. Ezt Lee Kuan Ju későbbi emlékiratában cáfolta és hangsúlyozta: fia saját érdemei alapján került a kormányfői pozícióba. Lee-t akkor is támadták, mikor feleségét, Ho Csinget a Temasek nevű állami befektetési hatóság elnökévé nevezték ki. Az ehhez hasonló vádak miatt Lí gyakran fordult a bírósághoz, és többek között olyan lapokkal szemben nyert pert mint az International Herald Tribune, a Bloomberg, a The Economist, vagy éppen a Financial Times. Sok vitát generált a miniszterelnök éves fizetése is, ami mintegy ötszöröse az amerikai elnök éves bérének és ezzel Lee a világ legjobban fizetett kormányfője. A vádakra Lee azzal válaszolt, hogy fizetésének egy részét jótékony célra fordítja.

Lee már kétszer volt házas, és négy gyermek édesapja. Első felesége, egy malajziai születésű orvos volt, aki 1982-ben szívrohamban halt meg, három héttel azt követően, hogy megszületett második közös gyermekük. Voltak, akik azt állították, hogy a miniszterelnök felesége valójában öngyilkos lett. Második feleségét, az üzletasszony Ho Csinget 1985-ben vette el. A miniszterelnöknek már egy súlyos betegséget is le kellett küzdenie, ugyanis 1992-ben limfómát diagnosztizáltak nála, de a 18 hetes kemoterápiának köszönhetően sikeresen felépült. A kormányfő szeret olvasni, sétálni, klasszikus zenét hallgatni, vagy éppen számítógépével foglalkozni. Kitűnően beszéli az angolt, a mandarin kínait, valamint a malájt, de tanult oroszul is.

Bár pályafutása során sok kritika érte, a legtöbben egyetértenek abban, hogy hozzáértéséhez és felkészültségéhez nem fér kétség, amit az ország fejlettsége és nemzetközi kapcsolatrendszere is bizonyít. Eddigi kormányzása alatt főként a versenyképes gazdaságra, az oktatás, valamint az infrastruktúra fejlesztésére és a szociális biztonságra helyezte a hangsúlyt. Külpolitikáját tekintve folyamatosan igyekszik fejleszteni a kapcsolatokat mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával.


Changi repülőtér


Úgy gondolom, nem elhanyagolható terület a repülőtér. Amikor megérkeztem Szingapúrba már érkezésemkor-a repülőtér látványától-tátva maradt a szám...ezt hamarosan megértitek, ha megnézitek majd a képeket.


A Changi repülőtér Ázsia fontos légiközlekedési csomópontja.A repülőtér Szingapúr Changi városrészében, a város üzleti központjától mintegy 17 km-re fekszik.
A repülőtéren 2007-ben az addigi rekordot jelentő, 36.701.556 utas fordult meg, mely 4,8%-os növekedést jelent a 2006-os pénzügyi évhez képest. Ezzel az utasforgalmat tekintve 2007-ben a világ 19., Ázsia ötödik legforgalmasabb repülőtere volt. Amellett, hogy a repülőtér fontos utasforgalmi csomópont, áruforgalom szempontjából egyben a világ egyik legfontosabb repülőtere, melynek forgalma 2007-ben 1,89 millió tonna áru volt.

Ennyit a komoly tényekről, számadatokról...lássuk a képeket:

Indulási oldal:



A Changi repülőtéren jelenleg öt terminál működik. Az 1-es, a 2-es és a 3-as terminál egy közös tranzitcsarnokon keresztül közvetlenül kapcsolódik, a légi utasok szabadon, útlevélkezelés nélkül közlekedhetnek a terminálok között. A terminálok közötti közlekedést mozgójárdák és egy „skytrain” rendszer segíti, bár a nem légi utasok gyalogosan is közlekedhetnek a terminálok között. A 2-es terminál mellett található a JetQuay, mely a VIP utasok számára nyújt saját check-in lehetőséget, innen bármely más terminálról induló repülőgéphez személyesen, elektromos kocsival szállítják az utast.A Budget Terminal, melyet kifejezetten a "diszkont légitársaságok" számára építettek, fizikailag is elkülönül a fő terminálépületektől, innen ingyenes buszjáratokkal lehet átjutni a 2-es terminálhoz. Jelenleg az öt terminál együttes területe 1 045 020 m², együttes kapacitása évi 68,7 millió utas.

Terminálok között közlekedő  "skytrain" útjai
Skytrain
A várótermek és a tranzit kialakítása inkább emlékeztet egy luxusszállodára, vagy egy hatalmas elegáns bevásárlóközpontra, mintsem repülőtérre. Végeláthatatlan sorban következnek egymás után a különböző üzletek és éttermek, ahol indulás előtt mindenki alaposan kiürítheti a pénztárcáját. Itt szinte minden kapható az ékszerektől kezdve a legújabb elektronikai eszközökön és a nagy divatházak legújabb ruhakölteményein át egészen a luxusautókig, csak győzze az ember hitelkártyával.:)Ezek mellett a praktikum és a kényelem is döntő fontosságú volt az utastér kialakításában. Van itt például olyan zárt váróterem, ahol zuhanyzók, és kényelmes fotelágyak várják a hosszú repülés után megfáradt és átszállásra váró utasokat, de a repülőtér több pontján ingyenes internetezési lehetőség is várja az utasokat. Mindez elegáns kialakításban, ízléses berendezésekkel, vízesésekkel.

Váróterem



Az elfáradt utasoknak, a pihenéshez kényelmes fotelek nyújtanak kényelmet:


Aki pedig igazán kikapcsolódásra vágyik, annak még egy úszómedence is rendelkezésére áll:



Ami nagyon nagyon tetszik, hogy mindenhol növények vannak....gyönyörű:


A másik bámulatba ejtő dolog, hogy az egész reptér szőnyeggel van lerakva:


Végül a poggyászkiadó csarnok; A "Zöld" fal 300m széles és 25 futónövény-faj diszíti:


Szerintem nem estem túlzásba, amikor azt írtam, hogy elképesztő a Changi reptér;)

Vallás

Szingapúrban a buddhizmus a legelterjedtebb vallás (főleg a mahájána ága), kb. a népesség 33%-a. Szintén nagy számban vannak jelen keresztények (18%), majd az iszlám (15%), a hinduk (5,1%). Említésre méltó a taoisták száma (11%) és a valláshoz magukat nem tartozónak gondolóké, ami a lakosság 17%-a.

Népesség

A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki. Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják.


A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra viszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, beleértve az oktatási rendszert, katonaságot, valamint a lakhatást. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az1970-es évek eleje óta kevés jele volt a faji feszültségnek.

Történelem




A szigetet először kínai források említik a 3. században. Ebben az időben Tomaszeknek nevezték a Maláj-félsziget csücskén elhelyezkedő szigetet. Sokáig csak halászok és kalózok tanyáztak a kis kikötőben. Singapurát a maláj hagyományok szerint Srivijaya egyik hercege alapította. Srivijaya uralmát a 14. században a Majapahit Birodalom döntötte meg. Ebben a korban Tomaszek egyre nagyobb várossá fejlődött, és halászatból valamint kereskedelemből lakói tehetősebbek lettek. De még mindig nem tartozott a legfontosabb települések közé. Hamarosan a Sziámi Királyság tette rá a kezét a területre, majd a 15. század elején a Malakkai Szultanátus (más néven Johorei Szultanátus) birtokába került.

A következő évszázad a lassan fejlődő városka életében sorsdöntő volt. Először jelentek meg Szingapúr partjainál európai hajók. A portugálok háborút robbantottak ki a malájok ellen, és ekkor 1617-ben porig égették a cölöpházakon álló városkát. A portugálok sem tudták megtartani a szigetet hosszú ideig, ugyanis a 17. század elején a hollandok kezére került Szingapúr. A nagyhatalmi huzavonából végül Nagy-Britannia került ki győztesen, amikor 1819-ben Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság képviselője megállapodást kötött a johorei szultánnal, miszerint a szigeten kikötőt és települést alapít. A brit gyarmati városkátSzingapúrnak nevezte el, és hamarosan innen kiindulva Délkelet-Ázsia jelentős részét sikerült a társaság befolyása alá vonni. Egyre fontosabb kikötővé vált, és 1832-ben a közeli brit területek központjává vált, majd 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett. Egyre fontosabb kikötővé vált stratégiai fontossága miatt, hiszen az Európát Kínával összekötő hajóút mentén feküdt. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom részévé vált, Szingapúr jelentősége csökkent. A hanyatlásból aztán még nagyobb lendülettel tört fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát. A matrózvilág egyik legismertebb kikötőjévé vált. A délkelet-ázsiai brit központ egyre jobban fejlődött, de még mindig főként alacsony cölöpházak alkotta negyedekből állt.

Az első világháború után brit katonai támaszpont létesült a szigeten. A katonai jelenlét ellenére a második világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok elfoglalták Szingapúrt, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis a Dél fénye. Szingapúr gyors (hat nap alatt) történő elvesztése, az ottani brit csapatok kapitulációja súlyos kudarca volt Nagy-Britanniának. A világháború után a sziget újra brit birtokba került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást nyert. A szabad választásokon Lee Kuan Yew nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott Szingapúr gyors fejlődése idején. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így1965. augusztus 9-én Szingapúr független állammá alakult. Két nappal a különválás deklarálása után ismerte el Malajzia Szingapúr önállóságát.

Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Lee Kuan Yew kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. Lee Kian Yew (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot. Utóda Goh Chok Tong lett. Az ő hivatali idejében az ország sikeresen átvészelte az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, a 2003-as madárinfluenza-járványt, és a szeptember 11-i terrorista támadás után az iszlám szélsőségesek jelentette veszélyt. 2004-ben az ország történetének harmadik miniszterelnöke Lee Hsien Loong lett, Lee Kuan Yew legidősebb fia. Nevezetes döntése: kaszinók nyitása a turisták örömére.

Földrajz

Domborzat:

Szingapúr az azonos nevű szigeten terül el, ezen kívül még kb. 60 kisebb sziget (Jurong, Tekong, Ubin stb.) alkotja. A kis területű ország legnagyobb része síkság, és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén. Ezek közül a legmagasabb a Bukit Timahnevű domb 167 méterrel a tenger szintje felett. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik, így például 1960-ban Szingapúr területe még csak 581,5 km² volt szemben a mai 697,2 km²-rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt igazán sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Ennek kárpótlásaként hozták létre a város botanikus és állatkertjét, amely a világ egyik legszebbje a maga műfajában, trópusi gyűjteménye pedig páratlan. Saját vízforrása alig van, így a sziget egyetlen édesvíz készlete az esővíz, amelyet több víztározó gyűjt össze (Seletar, Murai, Pandan stb.).

A központi sziget és Szingapúr legmagasabb pontja a 163,63 méter magas Bukit Temah.

Éghajlat:

Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, ahol az évi 2400 mm csapadék az átlagos. A statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. Az esős évszak novembertől januárig tart, amikor az európai embereknek sokszor meg kell küzdeniük a magas páratartalommal.